Sorozatok

  • BSMRAe

    BSMRAe

    A sorozat célja elsősorban a középkori és kora újkori magyarországi és magyar vonatkozású latin nyelvű irodalom emlékeinek hozzáférhetővé tétele a tudományos kutatás számára. Juhász László alapította 1930-ban, irányításával 1946-ig 39 kötete jelent meg. A sorozat 1976-ban indult újra (Series Nova), szerkesztője Pirnát Antal és Szörényi László, 1992-től Szörényi Pajorin Klárával, 2006-tól Békés Enikővel. 2009-től Déri Balázs szerkesztésében alsorozat indult Monumenta Ritualia Hungarica címmel, a középkori magyar liturgikus hagyomány emlékeinek megjelentetésére. A Reneszánsz Osztály munkatársai közül a fősorozat köteteinek kiadásában a szerkesztőkön kívül közreműködött Bartók István és Szabó András; a legfontosabb külső munkatársak hosszú sorában szerepel Boronkai Iván, Csapodi Csaba, Csonka Ferenc, Kasza Péter, Kristó Gyula, Kulcsár Péter, Mályusz Elemér és Szepessy Tibor, a külföldi kollégák közül Dana Martínková, Miloslav Okál, Lech Szczucki. A kiadványok köre a magyarországi írásbeliség kezdeteitől a XVIII. század közepéig terjed, de egyedi elbírálás és döntés alapján felvehetők olyan későbbi (1844-ig, a latin hivatalos államnyelvként való megszűnéséig keletkezett) szövegek is, amelyek még szerves részei a magyarországi latinságnak. Számításba vehetők az egykori történelmi Magyarország (a Magyar Királyság és kapcsolt részei, majd a török hódoltság és Erdély) területén íródott, vagy innen származó szerző által külföldön készített művek. A kritikai kiadás egyes köteteinek bevezetései és jegyzetei latin vagy valamely modern idegen nyelven készülnek. Mivel az idők során változik a textológia és a filológia elmélete és gyakorlata, a szerkesztési elvek is folyamatosan alkalmazkodnak az időszerű tudományos, technikai és tudománypolitikai elvárásokhoz. Az új sorozatnak 2018-ig 16 kötete jelent meg.

  • RMKT XVI. század

    RMKT XVI. század

    A régi magyar költészet összes emlékének közzétételét már a XIX. század közepén előkészítették. Toldy Ferenc, Szilády Áron, Horváth Cyrill és Dézsi Lajos munkájának eredményeként 1877–1930 között 1 középkori és 8 XVI. századi műveket tartalmazó kötet jelent meg. Badics Ferenc Gyöngyösi-kiadásai (1914–1927) a XVII. századi költészet megismertetéséhez járultak hozzá. Ezt a hagyományt folytatták az 1956-ban megalakult Irodalomtörténeti Intézetben. A század magyar nyelvű költészetének tudományos igényű közreadása az1930-as években megszakadt. Az újrainduló sorozat 9. kötetének munkálatait Varjas Béla irányította, de megjelenését (1990) már nem érhette meg. A sorozat szerkesztését Szentmártoni Szabó Géza vette át. Az új sorozatnak 2018-ig 5 kötete látott napvilágot, az osztály munkatársai közül Ács Pál, Kőszeghy Péter és Szentmártoni Szabó Géza gondozásában, külső közreműködőkkel (Orlovszky Géza, Pap Balázs) együttműködésben.

  • RMKT XVII. század

    RMKT XVII. század

    A Régi Magyar Irodalmi Osztály egyik fő feladata az RMKT XVII. századi sorozatának megindítása volt. Szerkesztője 1959-től Klaniczay Tibor és Stoll Béla, 1993-tól Jankovics József. Az anyag közzétételében az osztály és az intézet további tagjai közül kiemelkedik, Komlovszki Tibor, Varga Imre, Varjas Béla teljesítménye. Számos külső munkatárs (Holl Béla, H. Hubert Gabriella, Vadai István) is közreműködött. Az egyes kötetek részben korszakonként (a két Rákóczi György korának, az első kuruc mozgalmak korának költészete), részben tematikus (szerelmi és lakodalmi költészet) vagy felekezeti (szombatos és katolikus egyházi énekek) csoportosításban adják közre anyagukat. Önálló kötetekbe kerültek egy-egy jelentősebb szerző (Szenci Molnár Albert, Szentmártoni Bodó János, Beniczky Péter) összes versei. A betűhíven közölt szövegekhez szövegkritikai és tárgyi jegyzetek, szerzői életrajzok járulnak. Ha megtalálható, az énekelt versek kottája is megjelenik. A versanyag teljességre törekvő összegyűjtése rendkívül kiterjedt kutatómunkát igényel. Nyomtatott énekeskönyvek és kéziratok tömegén kívül minden, e századból eredő magyar nyomtatványt kézbe kell venni, mert akár csak egy strófányi vagy kétsornyi verses szövegnek is helye van a kiadásban. A forrásfeltárás eredményeként számos fontosabb szerző, több száz kisebb jelentőségű versíró vagy ismeretlen szerzőjű mű került elő. Mindezek a magyar írásbeliség nélkülözhetetlen forrásai, több tudományág (nyelvészet, néprajz, folklór, történetírás) számára. A sorozatnak 2018-ig 18 kötete jelent meg.

  • RMKT XVIII. század

    RMKT XVIII. század

    A Régi magyar költők tára legfiatalabb sorozatát Klaniczay Tibor felkérésére Bíró Ferenc alapította még az 1980-as évek végén. Szerkesztésébe 2001-től Debreczeni Attila, majd 2008-tól Csörsz Rumen István is bekapcsolódott, Bíró Ferenc tisztségét pedig 2013-tól Szilágyi Márton vette át. A sorozat az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az MTA–DE Klasszikus Magyar Textológiai Munkacsoportja (Budapest–Debrecen) együttműködésében készül. A kötetek sajtó alá rendezői között az intézeti és az egyetemi kutatók többféle nemzedéke képviselteti magát, s munkájuk nyomán húsz év alatt tizenhat kötet látott napvilágot. A XVIII. századi RMKT céljai és kiadási elvei hasonlók a XVI–XVII. századi sorozatok szempontjaihoz, de valamelyest tágabbak azoknál, nemcsak az anyag szinte felmérhetetlen bősége miatt, hanem azért is, mivel a korszak legnagyobb magyar költői (Csokonai Vitéz Mihály, Bessenyei György, Batsányi János, Fazekas Mihály) részben már önálló kritikai sorozatokat kaptak. Az RMKT XVIII. századi kötetei egyrészt szerzőközpontúak, s gyakran teljes költői életműveket közreadnak. Önálló kötetben jelentek meg Amade László, Toth István, Szentjóbi Szabó László, Kazinczy Ferenc, Dayka Gábor, Ráday Gedeon, Földi János, és Ungvárnémeti Tóth László költeményei, esetenként prózai írásaik és levelezésük kíséretében. Pálóczi Horváth Ádám korai, nyomtatásban megjelent versei önálló antológiát alkotnak, más esetben egyes, kiemelkedően fontos kötetek jutottak kritikai kiadáshoz. Ilyen a nyitó kötet, Péczeli József Voltaire-fordítása (Henriás, 1792), majd Vályi Nagy Ferenc Ódák Horátz’ mértékeinn (1807) című kötete, valamint Virág Benedek’ Poétai munkáji (1799). A sorozat másik kötettípusát a forrásantológiák képviselik. A Barátságos mulatozások című kötet az 1770–1780-as évek magyar episztolagyűjteményeit adja közre, a legismertebb szerzők: Ányos Pál, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György és Kreskay Imre. A Közköltészet alsorozatban eddig négy kötet jelent meg (1. Mulattatók; 2. Társasági és lakodalmi költészet; 3/A–B. A társadalmi élet költészete, amelyek az 1700 és 1800/1814 közti időszak anonim ének- és verskincséből adnak válogatást sok száz kéziratos gyűjtemény, ponyva és kalendárium anyagát rendszerezve. A XVIII. századi RMKT kötetei mindig részletes kísérő tanulmánnyal, gazdag jegyzetapparátussal, forrásjegyzékekkel és mutatókkal jelennek meg, a közköltészeti sorozatot kották és népköltészeti variánsok egészítik ki. A hagyományos és legújabb textológiai szempontok minden esetben igényes, jól használható főszöveget eredményeznek, így a sorozat fontos szerepet játszik mind a kutatómunkában, mind az egyetemi oktatásban.